"A Linkin Park harmadik alnuma egyértelműen arról akar szólni, hogy nem egyszerűen egy új lemezzel állunk szemben, hanem egy egészen új zenekarral is - aranyos light-numetálos ( vagy milyen ) fiúk helyett a tengerparton merengve álló, talpig feketébe öltözött férfiakkal, akik már nemcsak belekiabálják és beleéneklik a világba a gondjukat meg az örömüket, hanem valami sokkal komolyabbat és érettebbet művelnek.
    Konkrétan Rick Rubin szuperproducer közreműködésével, száznál is több dalból, egy évnél is hosszabb munkával egy hátborzongató melódiákkal, különlegességekkel és persze csűcspontokkal teli mesterművet készítettek, amin még Parental Advisory-matrica is van.
    Erről akar szólni a lemez. Valójában meg inkább két másik dologról szól: egyrészt arról, hogy a Linkin Park ugyanolyan, mint volt, másrészt meg arról, hogy ugyanolyan, mint volt, csak másképp. Az első verzió tiszta sor: a "régi" Linkin Park néhány újdonság elleénre is elég egyértelműen köszön vissza az olyan dalokban, mint a What I've Done vagy a Valenitne's Day. A másik vonulatba tartozó nóták a zenekartól szokatlan dolgokat mutatnak fel: van például rakenrollos dögösködés és panterás-Machine-Head-es lassú betonozás (Given Up), de akardnak U2-s pillanatok (Shadow of the Day), sőt gitárszólók is (vagy legalábbis olyasmik). Mike Shinoda alig rappel, viszont végigénekel egy edgész dalt (In Between), máshol dobpergére szaval, ami követően dalra fakad egy áhítatos kórus is (Hands Held High), megnit máshol meg a Rammstein Keine Lustjának valóban igen kiváló riffje előtt tiszteleg a csapat (No More Sorrow).
    Jól is sül el minden, és ebben semmi meglepő nincsen, hisz ügyes fiúk ezek-de azért túl komolyan sem kell venni a dolgot. Elvégre még mindig egy Chester Bennington énekel itt, akinek cukorkából van a torka, és ha kinyitja a száját, mindent Linkin Park-ossá változtat maga körül-meg aztán a többiek se tudnak kibújni a bőrükből. Úgyhogy szuperproducer ide, tengerparti merengés oda, a Linkin Park zenéje most sem tartalmasabb, mélyebb vagy művészibb, mint régen. Viszont maradt ugyanolyan édes-krémes: csak úgy csúszik a hallójáratokban. Be is, ki is." - írja az Exit.

Sztem ez egy nagyon jó album ( már amennyit hallottam belőle ). Ha Ti is kiváncsiak vagytok rá, akkor menjetek fel ide és böngészgessetek :) Nagyon fog tetszeni a rajongóknak... hogy nem hagy maradandó nyomokat? A hallójáratokban biztos hagy 1 kis károsodást, mert ha LP, akkor max. hangerő. Ezen kívül semmit nem tok róla mondani csak annyit, h LP 4ever és nézzétek meg a linkelt oldalt!